A babánk már lassan betölti a 8. hetet, de ideáig eljutni azért nem volt könnyű :o) Az első két hétben volt segítségem, a harmadik héttől már egyedül voltam itthon napközben a babával.
1. hét:
A kórházból csütörtöki napon jöhettünk haza, akkor este érkezett hozzánk nővérem is, hogy segítségemre legyen vasárnapig. Őszintén szólva, ha ő nem jön, akkor igencsak nehezebb lett volna a dolgunk. Neki már van két gyermeke, akik általános iskola felsőbb osztályaiba járnak, így tudja mit kell csinálni egy babával ;o) Párom dolgozott csütörtök pénteken, mert az apasági szabit következő héten vette ki.
Nővérem bevásárolt, főzött, mosott, rendet tett, babát altatott éjjel-nappal, hogy minél többet tudjak pihenni és legyen elég tejem. Ha mindezt nem kaptam volna meg tőle, akkor lehet most nem lenne anyatejes a baba. Tömött kajával és innivalóval, hozott homeopátiás bogyót (amit mai napig használok) a tejcsi érdekében :o) A barna alkoholmentes sör pedig olyan felüdülés volt, mintha nyaraltunk volna, amikor délutánonként kiültünk a teraszra meginni a napsütésben :)
A mellbimbóim kisebesedtek, minden szoptatás nagyon fájt, de az éltetett, hogy a pici kap enni rendesen :) Tápszert a doki nénivel irattunk fel, biztos ami biztos, de nem nagyon használtunk belőle, csak ha a mérleg azt mutatta, hogy nem tudott rendesen enni tejcsit a pici.
Ezen a héten mellbimbó védőt is vettünk, aminek köszönhetően 2-3 nap alatt erősen elkezdett gyógyulni a sebesedés és már fájdalommentesen tudtam anélkül is szoptatni (azóta is) a bébit. Mindenkinek javaslom, aki ezzel küzd, hogy ha a babája elfogadja, akkor csupán pár napig használja, mert gyorsan gyógyul a bimbó és nem kínlódás utána a szoptatás, Az alatt a pár nap alatt az én babám nem szokott hozzá, nem lett cumizavaros, minden nehézség nélkül vissza tudtam neki adni a cicit :)
2. hét
Ezen a héten párom volt itthon velem, sokszor vette át a babát altatásra, akár éjjel is, mert látta, hogy teljesen bezombultam :) A pici altatása nehezen ment, sehogy nem jöttünk rá, hogy hogyan lehetne elaltatni a kiságyban, vagy úgy, hogy az ne félóráig tartson és leszakadjon a kezünk.
Komolyan mondom, hogy én, segítség nélkül ezt a két hetet nem bírtam volna ki, le a kalappal azok előtt és minden tiszteletem az övék, akik segítség nélkül végig tudták csinálni.
A bébit egyébként mindig bebugyoláltam, olyan pólyabugyolálásba, mint a kórházban a nóvérek, mert így nyugodtabban aludt.
3. hét
Bébit el tudtuk úgy altatni, hogy én lefeküdtem, a mellkasomra tettem, cumit adtunk a szájába és paskoltam a fenekét. Innen ha elaludt, párom áttette a kiságyba és aludtunk. Ezen a héten már 2 óránként kelt fel enni. A kényelem érdekében, és mert kihívtunk egy szoptatási tanácsadót, aki azt javasolta, hogy egy pár hétig inkább velünk egy légtérben legyen a baba, a kislányunk a mózeskosárban mellettem aludt. Így áttenni sem volt nehéz egy méterre a babát. ez már kb a 4. hét elején történt.
4. hét
A szoptatási tanácsadó sok mindenben segített, megnéztük a helyes szoptatási tartást, kb 3-4 plusz szoptatási pózt mutatott, megerősített abban, hogy jól csinálok mindent a szoptatással kapcsolatban :o) Egyébként a legjobb, hogy ezt követően bármilyen kérdésem van, emailben, vagy telefonon kérdezhetek tőle és nyomon követi, hogy mi újság a babával :)
A lányunk ezen a héten már hason aludt, a korábbi oldalt fekvést elhagyva. A bebugyolálást is elhagytam így, mert ugye hason fekve nem nagyon lehet :D
Aztán a bébi 1 hónapos lett :) Elmentünk a kötelező védőnői és gyerekorvosi vizitre, megállapították, hogy minden rendben, nagyszerűen fejlődik és a 49 cm-ről 54 cm-re nőtt :)
Mára ennyit, legközelebb mesélek vicces dolgokról is :) Baba épp ébredezik, mint a vekker 2,5 óránként eszik azóta, így megyek is. Ha helyesírási hibát vagy elütést találtok, akkor elnézést kérek, mert nem maradt időm az írás átnézésére :) Legközelebb azt is próbálom belesűríteni :)
A mellbimbóim kisebesedtek, minden szoptatás nagyon fájt, de az éltetett, hogy a pici kap enni rendesen :) Tápszert a doki nénivel irattunk fel, biztos ami biztos, de nem nagyon használtunk belőle, csak ha a mérleg azt mutatta, hogy nem tudott rendesen enni tejcsit a pici.
Ezen a héten mellbimbó védőt is vettünk, aminek köszönhetően 2-3 nap alatt erősen elkezdett gyógyulni a sebesedés és már fájdalommentesen tudtam anélkül is szoptatni (azóta is) a bébit. Mindenkinek javaslom, aki ezzel küzd, hogy ha a babája elfogadja, akkor csupán pár napig használja, mert gyorsan gyógyul a bimbó és nem kínlódás utána a szoptatás, Az alatt a pár nap alatt az én babám nem szokott hozzá, nem lett cumizavaros, minden nehézség nélkül vissza tudtam neki adni a cicit :)
2. hét
Ezen a héten párom volt itthon velem, sokszor vette át a babát altatásra, akár éjjel is, mert látta, hogy teljesen bezombultam :) A pici altatása nehezen ment, sehogy nem jöttünk rá, hogy hogyan lehetne elaltatni a kiságyban, vagy úgy, hogy az ne félóráig tartson és leszakadjon a kezünk.
Komolyan mondom, hogy én, segítség nélkül ezt a két hetet nem bírtam volna ki, le a kalappal azok előtt és minden tiszteletem az övék, akik segítség nélkül végig tudták csinálni.
A bébit egyébként mindig bebugyoláltam, olyan pólyabugyolálásba, mint a kórházban a nóvérek, mert így nyugodtabban aludt.
3. hét
Bébit el tudtuk úgy altatni, hogy én lefeküdtem, a mellkasomra tettem, cumit adtunk a szájába és paskoltam a fenekét. Innen ha elaludt, párom áttette a kiságyba és aludtunk. Ezen a héten már 2 óránként kelt fel enni. A kényelem érdekében, és mert kihívtunk egy szoptatási tanácsadót, aki azt javasolta, hogy egy pár hétig inkább velünk egy légtérben legyen a baba, a kislányunk a mózeskosárban mellettem aludt. Így áttenni sem volt nehéz egy méterre a babát. ez már kb a 4. hét elején történt.
4. hét
A szoptatási tanácsadó sok mindenben segített, megnéztük a helyes szoptatási tartást, kb 3-4 plusz szoptatási pózt mutatott, megerősített abban, hogy jól csinálok mindent a szoptatással kapcsolatban :o) Egyébként a legjobb, hogy ezt követően bármilyen kérdésem van, emailben, vagy telefonon kérdezhetek tőle és nyomon követi, hogy mi újság a babával :)
A lányunk ezen a héten már hason aludt, a korábbi oldalt fekvést elhagyva. A bebugyolálást is elhagytam így, mert ugye hason fekve nem nagyon lehet :D
Aztán a bébi 1 hónapos lett :) Elmentünk a kötelező védőnői és gyerekorvosi vizitre, megállapították, hogy minden rendben, nagyszerűen fejlődik és a 49 cm-ről 54 cm-re nőtt :)
Mára ennyit, legközelebb mesélek vicces dolgokról is :) Baba épp ébredezik, mint a vekker 2,5 óránként eszik azóta, így megyek is. Ha helyesírási hibát vagy elütést találtok, akkor elnézést kérek, mert nem maradt időm az írás átnézésére :) Legközelebb azt is próbálom belesűríteni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése