2013. október 12., szombat

Első szívhang, védőnő, család :o)

Sziasztok!
A hetet végig dolgoztam, és semmi pecsételésem, vagy vérzésem nem volt. Persze igyekeztem nem stresszelni, nem sietni, nem megterhelni magamat és szedtem minden bogyót, amit kellett. 

Tegnap este voltam a magán nődokimnál. Nagyon aranyos volt, mert azt mondta, hogy nagyon megijedt, amit az időpontfoglaláshoz írtam (interneten való bejelentkezésnél érdemes megírni, hogy mi az oka a látogatásnak), így ne is beszéljünk addig, amíg nem látta a szemével azt a hatalmas haematomat, így gyorsan öltözzek le és nézzük meg. Ebben maximálisan egyetértettem, mert főként azért mentem, hgy nézzük meg :o) Gyors kenetvétel, tapintásos ellenőrzés és jött a "botkormány"(hüvelyi ultrahang). Ezt az ultrahangot már egy erre alkalmas ágyon végzi, amivel szemben a falon van egy kis tv és oda van nekem kivetítve az, amit ő is lát :o) Mondjuk számomra egy kicsit messze van, de tudtam mit kell látnom, mert előtte nézegettem az interneten 7 hetes ultrahang videókat :D 
A dokibácsi nem látott már vérömlenyre utaló jelet sehol, így elvben már nincs is :oP Persze továbbra is kímélő életmód javasolt, amit az eheti életmódom megfelelően takar. A megnyugtató eredmény után jött a bébivizsgálat!! :o) Meg lett mérve, már 9 mm volt :o) Hihhetetlen, hogy már majdnem 1 centi :D Aztán mondta a doki, hogy pulzál a kis szivecskéje, így most azt meg is hallgatjuk. da-dam da-dam da-dam... és hallgattuk még kb fél percig :o) Jahj hát én elérzékenyültem, mert a tudat, hogy a testemben jelenleg két szív is dolgozik, az övé és az enyém, nagyon jó érzés. Talán most kezdem elhinni, vagy felfogni, hogy tényleg kismami vagyok :'o) Szóval az én kis hópihém életre kelt már :'o)

Jövőhéten mennem kell vérvételre, 2 hét múlva ismét ultrahang, utána 12. héten genetikai vizsgálat. Kezdenek felpörögni az események :o) Amit a doki mondott, hogy:
  1. nem ehetek nyers húst
  2. nem ehetek csípőset és túl fűszeres ételeket
  3. nem fürödhetek forró vízben
Ezek a legfontosabbak. Pénteken végre felhívtam a védőnőt is. Érdekes módon 13-15 óra között lehetne menni hozzá hétközben, de én akkor dolgozok. Viszont helyettesítő védőnőnk van, így kedvesen felajánlotta, hogy ha a véreredmények meglesznek, akkor hívjam fel és a saját körzetében esténként tud fogadni, megbeszéljük :o)) Azt hiszem fogok is élni ezzel a lehetőséggel :o)

Ma voltunk párom szüleinél. Az anyukája ebéd közben elmesélte, hogy párom apukája azt álmodta, hogy karácsonykor az unokája gőgicsélt a fa alatt .. :o)))) nehéz volt nem elmondani, de úgy látom megérezhette, vagy csak vágyálmai vannak, mert már tavaly nyáron is tervezgette, hogy hol lesz a homokozó és a hinta a babának :D Persze jöttek a csipkelődések, hogy miért nem szülünk már a sógórnőmmel, de jól elpoénkodtuk a dolgot, így sikerült kibújni a "hazugság" alól :D
Azt hiszem nagyon fognak örülni, ha elmeséljük nekik november közepén, hogy nagyszülők lesznek nemsokára :o) Izgalmas ;o) és már alig várom, hogy elmesélhessük :o) Munkahelyen is nehéz, sokszor majd el szólom magam, főként mert az egyik kolléga felesége is terhes és vele sokszor beszélünk a terhességről :o)

Ti hogy mondtátok el a szülőknek, legközelebbi rokonoknak? Én valami különlegeset szeretnék, párom szerint elég, ha csak elmondjuk, úgyis ütős lesz :D

Jó hétvégét :o)


1 megjegyzés:

  1. Jaj, de jóó! Nagyon örülök nektek, még én is meghatódtam! Az ember sose felejti el ezeket a pillanatokat! Most veled nosztalgiázom :D

    Szerintem is a szülők örülni fognak, mindegy, hogy vagy mit mondtok :D

    VálaszTörlés