Időpontok kipipálva :o)

Sziasztok!

Csak egy kis rövid helyzetjelentéssel jövök hozzátok. Sikerült időpontokat szereznem .oP Hétfőn megyek védőnőhöz a kiskönyvemet végre kézhez kapom. Illetve majd november 21-én megyek a kombinált genetikai vizsgálatra. Szerettem volna inkább 18-án menni, de sajnos már nem volt időpont. Így viszont csak rákövetkező hétvégén lesz meg. Aki még esetleg nem járatos a témában, a 12. heti genetikai vizsgálat lehet sima ultrahang, vagy pl kombinált is (ultrahang+vérvétel), mint nekem is lesz :o) A vérvétel eredménye nekem "csak" egy héttel később lesz meg, mert bár hihetetlen, de az én kis vérecskémet Londonba kiküldik, és ott vizsgálják meg. Így az eredmény ennyi időt elvesz :o)

A védőnőről pár szót:

Ez a védőnéni nem a mi körzetünké, hanem a szomszédos körzeté. A miénk elment szülni, vagy lemondott vagy nem tudom, de most helyettesítés van. A körzetünk védőnénijének a rendelője sajnos nem a legbiztonságosabb környéken van, ráadásul a 12 és 14 óra között rendel, mintha akkor az ember épp nem is dolgozna, nem? :o)) De a helyettesítő védőnéni felajánlotta, hogy délután 5re menjek hozzá és (az egyébként hozzánk közelebb, valamint teljesen jó környéken lévő) rendelőjébe menjek. Hát nem barátságosabb megoldás? :)

A holnap reggel azzal fog telni, hogy aaaaddig alszok, ameddig csak tudok :o))) kicsit kimerültem a héten...

Remélem mindenki tud pihenni, amennyit szeretne, így jó hétvégét mindnekinek, jövőhéten jövök ismét :o)

Szabaduló művészet :o)

Sziasztok!

Újabb hét telt el és gyakorlatilag semmi nem történt :D A rosszullétek még mindig kerülnek és remélem már nem is jönnek elő. A szagokkal van némi gondom, pl a szappanunkat le kellett cserélni, mert nem tudom elviselni az illatát, pedig tudom, hogy jó illatú :o) Kénytelen voltam felkutatni az egyetlen aligszagos szappant, amit találtam, és most az a szappanunk az előző folyékony helyett :o) Nem is tudom, mikor használtunk utóljára sima szappant :D Egyébként annyira jó, hogy nem is szárítja a kezemet, pedig gyakran használom :o) 

Tegnap elmentünk cipőt venni és moziba :o) A cipővételre volt kb másfél óránk, ami igen kevés, amennyire ismerjük magunkat :D Nem hiszitek el viszont, hogy kicsivel több, mint 1 óra alatt mindkettőnknek meg volt vásárolva a cipellő :oP Jobban mondva páromnak egy ünneplő cipőt melóba, nekem meg egy lapostalpú igencsini térdig érő csizmát :o) Jó meleg, mert belül szőrmés :o)) Szóval örülök neki.

Utána elmentünk moziba egy szökéses filmet megnézni (szupercella). Nekem nagyon tetszett, poénos, izgalmas, akciós, gondolkodtatós, izgulós egyben, legalábbis számomra :o) Fél 9kor lett vége a filmnek, ami után visszamentünk a pláza parkolójába, hogy a hőn szeretett autónkkal hazamenjünk. Az átjáró zárva volt, amit nem tudtunk mire vélni, mert 9ig van nyitva a pláza. Körbejártuk az egész épületet, de minden zárva volt, a parkolóház része pedig ráccsal lezárva. Hideg volt, nem volt kabátunk, sem bérletünk, szóval valahogy ki kellett szabadítanunk a kocsinkat :D Persze az eső esett még emellé :D Az interneten elérhető telefon nem volt már elérhető, így nem is tudtuk mit tegyünk. Haza lóghattunk volna bérlet nélkül, de ott lebegett a gond előttünk, hogy másnap csak délután tudunk a kocsiért menni, vagyis "Mennyi lesz a parkolódíjunk????" ... De én nem adtam fel, hópihém is a pocimban van, egy megfázás nem jönne jól, tehát anyatigrisként be kellett jutnunk. Egy plázából kijövő dolgozóra lecsaptam és megkérdeztük, hogy hol érünk el valami biztonságist, mert a kocsink bent, mi meg kint. Elmondták merre menjünk (soha meg nem találtam volna őket...), így felvértezve kitaláltam a sztorit, ha esetleg azt mondják nem engedik ki a járgányt (amit én azót a Vilinek hívok a "szabadítsátok ki Vilit" cím után :D ).

A fedő sztori a következő volt:

Terhes vagyok (tehát jóóól kikerekítettem a pocim és sűrűn simogattam :D ), és messze lakunk, így nem tudunk tömegközlekedni, szóval ha ezt meg merik tenni egy terhes nővel, akkor média lesz belőle ... :D

Ami következett:

Megtaláltuk a biztiőrök telephelyét. Naaagy, kigyúrtnak tűnő srác komoly képpel kijön bomber dzsekiben és hallgatja amit mondunk ... Előadtuk, hogy itt maradt a kocsink. Válasz: O-ÓÓÓÓÓ. Kis hatásszünet után közli, hogy ha itt felmegyünk, elfordulunk... stb, akkor ha megtaláltuk, akkor itt és itt le tudunk jönni... Há' mondom ez egyszerű, csak már azt nem értettem, hogy melyik ajtón menjünk be, hogy fel tudjunk menni a parkolóházba :D

Egy másik srác biztiőr (aki mellesleg farmerdzsekiben volt) felajánlotta, hogy felkísér, annak ellenére, hogy a bomberes kb 3x elmondta neki, hogy nem kell, majd felmennek... Szóval rendi volt. Nagy nehezen felmentünk a 3. emeletre lépcsőn (mondjuk meg sem kottyant :oP ) majd kisebb magyarázat és üres parkolóházban való eltévedés után :D kijutottunk :D Szóval szabadulós film után szabadulósdit játszani igen izgi volt :D Egyébként a farmeres srác többször nézte a pocimat, amikor símogattam és annyira jó volt, hogy láttam a szemén, hogy leesett a babavárásom :oP Jah és azt is elmesélte, hogy minden vasárnap kb 3-4 emberke így jár (mert egyébként nem egyértelműen kommunikálják a nyitvatartást, a parkolónál a ruhatárra is az van kiírva, hogy H-P 10-21) hozzá vannak már szokva, szóval szerintem a bomberes csak szívatott minket a földszinten :D

De jó volt ez az este, azt hiszem sosem felejtjük el :D kiszabadításban viszont azt hiszem eddig jól vizsgáztunk,  a lényeg, hogy sose add fel :oP :D

A hópihe ügyben nincs előre lépés, a héten fel kell hívnom a védőnőt a kiskönyvem bejelentkezése miatt, és be kell jelentkeznem a 12. heti szűrésre is. Azt hiszem majd csak szerdán lesz rá lehetőségem, de akkor mindenképpen, mert nem akarok kicsúszni a határidőkből :o)

Ha voltam védőnőnél, mindenképp jövök hozzátok és megírom mi volt :o)

Szép hetet mindenkinek :o)

Plüssmaci, avagy az alakuló hógolyó :o)

Sziasztok!

Bevallom rég jártam már felétek, de nézzétek el nekem, mert mostanság igencsak fáradékony vagyok :o)

Nem sok minden történt az elmúlt időszakban, egészen tegnapig! :o) Múlt héten voltam vérvételen, vigyorogtam, mint a tejbetök a nővérkének, de nagyon aranyosan kezelte, ugyanolyan lelkes lett mint én és mesélt, hogy milyen lesz a terhesség alatt a véreredmény. Gyakorlatilag egyre rosszabb, szóval ne aggódjak :D Egy héttel később, azaz a tegnapi napon voltunk párommal ismét a nődokinál, a véreredményeket megbeszélni és természetesen bekukkantani a hópihéhez :o)

Tegnap este 6ra mentünk a rendelőbe, csaknem percre pontosan sikerült bejutnunk az időpontunkhoz képest. Egyébként türelmes típus vagyok, szóval ha várni kellett volna, az sem nagyon zavarna :o) Először csak én mentem be, mert párom azt mondta, hogy ha van mit nézni akkor majd bejön, de az elején nem lenne bent. Mondjuk meg is értem, mert az elején a doki kézzel ellenőrizte a méhet, amit egy férj nem biztos, hogy jó néven venne egy másik férfitól :D Aztán jött a hüvelyi ultrahang, ahol látszódott a mi kis apróságunk (már 19 mm :o). Az aszisztens csaj behívta páromat és együtt néztük, a monitort. Képzeljétek, a hópihénknek már vannak kezei és lábai, igaz még csak apróságok, nem teljesen kifejlettek, de voltak, és kalimpált is velük :D aaaaaaannyira jó volt nézni, hogy önállóan mozog odabent valaki, akit még jelenleg nem is érzek :oP de nagyon édes volt :o) Én teliszájjal mosolyogtam, párom pedig megállapította, hogy olyan, mint egy plüssmaci :D úgyhogy most plüssmacinak hívjuk itthon a mi kis hópihénket :o)) 

A vérvétel eredményem tökéletes, semmi nem esik határértéken kívül. Na jó, a LYM% igen, de csak nagyon picit alacsonyabb, mint a határérték és ez csak egy érték, szóval tökéletesnek mondható :o) Már a 9. hétben vagyok, így a vv eredménnyel jövőhéten felhívom majd a védőnőt és megpróbálom beszerezni tőle a kiskönyvemet :o) 

Jelenleg a következő lépések az a 12. heti kombinált teszt (down kór szűrés) és majd csak 15. héten kell mennem a dokimhoz ultrahangra. Most egy kicsit nyugodt vagyok, hogy odabent minden oké, de a kombinált tesztnél szerintem ki fogok készülni, mire meg lesz az eredmény :D Egyébként hiszem, hogy minden rendben, de mégiscsak izgul az ember na! :D

Egyébként rosszulléteim továbbra sincsenek, közben a bromocriptin gyógyszert nem kell már szednem, ami nagyon sokat javított az émelygéseimen, és a terhesvitamint sem szedem, mert attól is csak rosszul voltam. Mióta abbahagytam, semmi problémám nincs az émelygésemmel, csak ha épp kétségbe esek és rástresszelek, hogy "csak ne most legyek rosszul" :D De a biztonsági csomagom (víz, keksz, üres zacskó), teljesen nyugodt légkört szokott adni tömegközlekedéskor is :D A dokival megbezséltem, hogy folsavat mindneképp szedjek, de azt egyébként is szedtem, mióta a terhesvitamint nem alkalmazom, szóval mindent jól csináltam :o)

A pocim már kezd növögetni, már nem tudom annyira behúzni, hogy teljesen laposnak látszódjon. Alig várjuk, hogy publikussá váljon, mert egyre nehezebb magamban tartani a hírt :o) Úgy döntöttünk, hogy anyóséknak majd a down kór szűrés eredménye után fogjuk elmondani a hírt, és ezúttal is mindenkinek köszönöm a szavazatokat a jobboldali kérdésre, sokat segítettetek vele :o)

Jó hétvégét mindenkinek :o)

Első szívhang, védőnő, család :o)

Sziasztok!

A hetet végig dolgoztam, és semmi pecsételésem, vagy vérzésem nem volt. Persze igyekeztem nem stresszelni, nem sietni, nem megterhelni magamat és szedtem minden bogyót, amit kellett. 

Tegnap este voltam a magán nődokimnál. Nagyon aranyos volt, mert azt mondta, hogy nagyon megijedt, amit az időpontfoglaláshoz írtam (interneten való bejelentkezésnél érdemes megírni, hogy mi az oka a látogatásnak), így ne is beszéljünk addig, amíg nem látta a szemével azt a hatalmas haematomat, így gyorsan öltözzek le és nézzük meg. Ebben maximálisan egyetértettem, mert főként azért mentem, hgy nézzük meg :o) Gyors kenetvétel, tapintásos ellenőrzés és jött a "botkormány"(hüvelyi ultrahang). Ezt az ultrahangot már egy erre alkalmas ágyon végzi, amivel szemben a falon van egy kis tv és oda van nekem kivetítve az, amit ő is lát :o) Mondjuk számomra egy kicsit messze van, de tudtam mit kell látnom, mert előtte nézegettem az interneten 7 hetes ultrahang videókat :D 

A dokibácsi nem látott már vérömlenyre utaló jelet sehol, így elvben már nincs is :oP Persze továbbra is kímélő életmód javasolt, amit az eheti életmódom megfelelően takar. A megnyugtató eredmény után jött a bébivizsgálat!! :o) Meg lett mérve, már 9 mm volt :o) Hihhetetlen, hogy már majdnem 1 centi :D Aztán mondta a doki, hogy pulzál a kis szivecskéje, így most azt meg is hallgatjuk. da-dam da-dam da-dam... és hallgattuk még kb fél percig :o) Jahj hát én elérzékenyültem, mert a tudat, hogy a testemben jelenleg két szív is dolgozik, az övé és az enyém, nagyon jó érzés. Talán most kezdem elhinni, vagy felfogni, hogy tényleg kismami vagyok :'o) Szóval az én kis hópihém életre kelt már :'o)

Jövőhéten mennem kell vérvételre, 2 hét múlva ismét ultrahang, utána 12. héten genetikai vizsgálat. Kezdenek felpörögni az események :o) Amit a doki mondott, hogy:

1. nem ehetek nyers húst
2. nem ehetek csípőset és túl fűszeres ételeket
3. nem fürödhetek forró vízben

Ezek a legfontosabbak. Pénteken végre felhívtam a védőnőt is. Érdekes módon 13-15 óra között lehetne menni hozzá hétközben, de én akkor dolgozok. Viszont helyettesítő védőnőnk van, így kedvesen felajánlotta, hogy ha a véreredmények meglesznek, akkor hívjam fel és a saját körzetében esténként tud fogadni, megbeszéljük :o)) Azt hiszem fogok is élni ezzel a lehetőséggel :o)

Ma voltunk párom szüleinél. Az anyukája ebéd közben elmesélte, hogy párom apukája azt álmodta, hogy karácsonykor az unokája gőgicsélt a fa alatt .. :o)))) nehéz volt nem elmondani, de úgy látom megérezhette, vagy csak vágyálmai vannak, mert már tavaly nyáron is tervezgette, hogy hol lesz a homokozó és a hinta a babának :D Persze jöttek a csipkelődések, hogy miért nem szülünk már a sógórnőmmel, de jól elpoénkodtuk a dolgot, így sikerült kibújni a "hazugság" alól :D

Azt hiszem nagyon fognak örülni, ha elmeséljük nekik november közepén, hogy nagyszülők lesznek nemsokára :o) Izgalmas ;o) és már alig várom, hogy elmesélhessük :o) Munkahelyen is nehéz, sokszor majd el szólom magam, főként mert az egyik kolléga felesége is terhes és vele sokszor beszélünk a terhességről :o)

Ti hogy mondtátok el a szülőknek, legközelebbi rokonoknak? Én valami különlegeset szeretnék, párom szerint elég, ha csak elmondjuk, úgyis ütős lesz :D

Jó hétvégét :o)

Meló vagy táppénz...

Sziasztok!

Ma reggel voltam a házidokinál. Fél nyolcra kellett mennem, odaértem 10 perccel hamarabb. Én voltam az első, így gondoltam de jó, hamar végzek. A nővérke 7:45kor jött ki, hogy hogy vagyok, a táppénzpapírt kihozza-e. Mondtam neki, hogy jobban vagyok, de van ez a haematoma, szóval beszélnék a doktorbácsival. "A doktor úr nagyon dolgozik most egy papíron, amint kész van, behívom". Ez még kb 10 percet vett igénybe, majd kijött egy emberke tőle és elviharzott. Behívtak. Odaadtam a dokibának a meddőségiben kapott papírokat (inszemináció zárójelentés, vércsoport igazolás, ultrahang eredmény a haematomaról + ultrahangkép). A doktorbá kérdezte, hogy 

- "na akkor mi legyen, akar dolgozni?" - Kicsit kikerekedett a szemem, mert gondoltam majd ő megmondja, hogy lehet-e vagy nem. Így azt mondtam neki, hogy 

- "Nem tudom doktor úr, első terhességem, sosem volt ilyenem, nem tudom ez mennyire veszélyes, amit doktor úr mond, azt teszem."

- "Ezt a nőgyógyásznak kell tudnia" - na ez megint kerekre formálta a szemeimet.

- "A nőgyógyász nem mondta, hogy pihennem kell, csak hogy előfordulhat pecsételés. Mivel nincs semmi ilyesmi, akkor mennék dolgozni és ha előfordul, akkor azonnal jelentkezem. Pénteken úgyis megyek kontrollra, akkor majd megkérdezem a magánorvosomat, hogy mit javasol."

- "Jó, akkor lezárom a táppénzt. A veszélyeztetett terhességi táppénz amúgyis 40%-a a fizetésnek a normál táppénz helyett (ami 60%)" - na itt lett csak igazán kerek a szemem...

Egyrészről értem, hogy miért hozták ezt a döntést a nagyokosok odafent. Eddig, amíg a táppénz értéke 80% volt, fű-fa elment veszélyeztetett terhességre és a 9 hónapját az állam pénzén otthon töltötte. Azt megértem, hogy ezt valahogy vissza kell szorítani és aki tud, az igenis dolgozzon. Nade aki nem tud! Azt hogy lehet így büntetni?? grrr...... Ráadásul amióta a normál táppénz már csak 60%, nem lett volna elég a veszélyeztetetteket is a 60%-ra tenni? gr.... persze ez is nagyon kevés, így a legtöbb kisebb keresetű ember inkább betegen is végig dolgozza a hetet, ami persze több betegséghez is vezet. Nade elég az elmélkedésből, remélem nem lesz szükség veszélyeztetett terhességre, mert a fizetésem felét sem fogom kézhez kapni, miközben a gyermekem életét kell megvédenem. 

Azért mielőtt még teljesen kiakadok, utána nézek ennek, hátha mégis másképp van... a remény hal meg utóljára :D

Szóval mától dolgozom. Egész jó volt. :o) Jó volt újra bemenni és beszélni a többiekkel :o) Hiába nah, szeretek a mostani helyemen dolgozni :o)

A köhögés ellenszere :o)

Sziasztok!
Gyors helyzetjelentés:

Ma is sokat feküdtem, ami azért is volt, mert rájöttem, hogy nem kell annyiszor fújnom az orrom, ha vízszintesben fekszem :o) Így nagyobb volt az inger a fekvésre, pedig már szétfeküdtem a hátsómat :o) Ma megnéztünk egy mesét is, és próbáltam programot keresni az egynapos csapatépítő tréningünkre, amit nekem és egy kedves kolléganőmnek kell megszerveznünk. (na jó, önként vállaltuk :oP ) Van pár ötletem, de még egyeztetnem kell a kolléganővel. Olyan szemmel néztem a programot, hogy én is részt tudjak majd venni benne. A napja túl lesz a 12 héten, így akkor már publikussá válhat a hópihém ;o) Holnapra is azt tervezem, hogy szanaszét fekszem magam, mert hétfőn hajnalban mehetek a házidokihoz :o) Kíváncsi vagyok, hogy mit tanácsol (veszélyeztetett terhesség otthon, vagy óvatos munka ? )

Ma lelkes x-faktor nézés lesz (és persze holnap is), így megyek rendbe teszem magam és rákészülök az estére. Ma valahogy olyan "tele vagyok szeretettel" napom van, ami folyamatos ölelgetést jelent, lassan párom már menekülni fog :D

Egy jó ötlet a köhögés kivédésére: Nekem éjjel jön rám legtöbbször, de tartok az ágy mellett egy fél literes flakont vízzel. Ha jönne a köhögés, iszok egy-két kortyot. A lényeg, hogy ne hagyjuk kiszáradni a torkot. (hi-hi ez rímelt :D ) Ahogy szárad a szánk (akár napközben is) azonnal igyunk egy kicsit. Nekem ez bevált, így nyugodtan tudok aludni is éjjel és nem szakadok meg egyáltalán a köhögéstől nappal sem :o)

Legközelebb majd hétfőn írok Nektek (délelőtt, ha táppénzen leszek vagy este, ha dolgozni megyek).

Jó hétvégét mindnekinek! :o)

Ma van a szülinapom-pom-pom :o)))

Sziasztok!

Mindenkinek nagyon szép napot kívánok :o) Nekem ma van a szülinapom, aminek nagyon örvendek :o) Egyik naaaagy ajándékom, hogy tegnap elmentem ultrahangra, ahol nyomtattak képet az én kis hópihémről :o) Igen, egyedül van odabent, de nem gond, mert az a lényeg, hogy bent van :o) 12 mm-es a petezsákom, amiben szikhólyagot és embriócsomót is látni. A képen még én is látom :oP Szóval nagyon örülök, hogy ő ott bennem fejlődik és már a 6. hetet nyomjuk együtt :o)

Ami nem volt olyan jó hír, hogy a bébi fölött (ez a papíron van, én úgy hallottam a doki azt mondta mögötte) van egy kétszer akkora haematoma (vérömleny). Ezzel nagyon kell vigyázni, mert ha hirtelen kivérzik, akkor ilyen kis bébit magával sodorhat. Úgy is szokták mondani, hogy ez a haematoma a fenyegető vetélés jele.. nem túl biytató, de relax van itthon :D A doki emelte az utrogestan kúp adagomat 3x2re, írt fel hozzá 3x1 rutascorbint, és kb 10 nap múlva kontrollra kell mennem, de nem a BMC-be, hanem már a saját dokimhoz. 

Amit erről a haematomaról rudni kell:

1. felszavódhat

2. kiürülhet:

    a) szép lassan, barnás pecsételéssel

    b) gyorsan, amikor elönt a vér.

A doki kérdezte, hogy nem pecsételtem-e. Mondtam neki, hogy nem, semmi ilyen panaszom nem volt. Azt mondta, hogy akkor előfordulhat, de ne essek kétségbe. Hát jóó :D Majd nem fogok :D Mert én pont olyan vagyok, aki nem szokott ettől kétségbe esni :D :D :D  Nade, nagyon sok fekvés, semmit tevékenykedés (még mosogatás, egy kis lófrálás a lakásban sem) mellett nagy a valószínűsége, hogy felszívódik. Mivel nekem eddig nem volt semmi pecsételésem, én ebben nagyon bízok. Amúgy sem lenne jó a 2.b verzió, mert a bébim fele akkora, mint a vérömleny és simán kiürülne a kivérzéssel együtt a jelen mérete alapján... :o/

Hétfőn megyek vissza a házidokihoz. A megfázásra azt mondta, hogy nem ír ki veszélyeztetett terhesnek még (mondjuk nem is gondoltam rá, meg nem is szerettem volna ilyet). Viszont erre lehet, hogy azt mondja, hogy addig feküdjek itthon, amíg a haematoma fel nem szívódik. Bevallom mennék már vissza dolgozni, hiányoznak a kollégák, meg olyan jó ott a légkör és a munka, de ha a babám élete múlhat rajta, akkor inkább itthon feküdnék vízszintesen még egy hetet. Jövőhét péntekre már be is jelentkeztem a dokihoz ultrahangra, remélem kisebb lesz a mérete a vérömlenynek és minden rendben lesz. Na meg remélem az 1. verzió lesz nálam, mert én nagyon azt szeretném :oP Nade ki nem? :D Szóval majd meglátjuk, kíváncsi vagyok, hogy a doki kiír-e még pihenni, vagy mehetek dolgozni. Mondjuk melóban biztos egyfolytában azon aggódnék, hogy nehogy valami gond legyen... Úgy döntöttem, hogy amit a doki mond, azt teszem, a gyógyszereket szedem és addig is pihenek ezerrel.

A megfázásom: A hőm már tegnap is nagyon jól alakult, nem ment 38 közelébe sem, így teljesen megnyugodtam. A torkom sem fáj már, viszont az orrom... na hát az folyik... meg bedugul.. és fújhatom félpercenként :D nem baj, az a jó, ha jön (szokták mondani), de ha nem jönne, akkor meglámpáznám magam, nehogy arcüreggyulladás legyen belőle. Mondjuk nekem még sosem volt, így ettől annyira nem is tartok :o) Kaptam híreket a kollégáktól. Aki mellettem ül és már akkor érezte, hogy nincs jól, mikor én még nem, na ő is táppénzre került és egy-két kolléga szintén meg van fázva a teremben. Jók a kilátások, nem? :D

Nem túl egyszerű az ember élete, ha pont a megfázós, influenzás időszakban lesz terhes, de megbírkózunk vele :o) 

További szép napot mindenkinek!!!!! :o) 

Vidám gyógyulási folyamat :o)

Sziasztok!

Ma remekül ébredtem. Ezt értsétek úgy, hogy csak kicsit fájt a torkom. Azt azért tudni kell, hogy éjszaka erős, lüktető fejfájásom volt vízszintesben, így egy darabig a fotelban próbáltam meg aludni, de sajna állandóan kinyílt a szám, így kiszáradt a torkom. Így már kellemetlen volt a nyelés. Kb egy óra múlva visszafeküdtem az ágyba, viszont csak félig ülő helyzetben ment az alvás. Így elmúlt a fejfájásom, mert reggel arra ébredtem, hogy jót alszok :D 

Ma úgy döntöttem, hogy nem iszok forró teát. Vagyis max kis mennyiségben, mert kicsit megcsömörlöttem a tegnapi adagtól. Azért a reggeli mellé ittam egy pohárral, ami után fájt a fejem, így azt hiszem a szervezetem sem kívánja már. Így marad a langyos víz... B-) Időnként még hapcizok, ami jó kis hasfal összehúzódással jár, és ennek kiküszöbölésére igyekszem olyan pózt felvenni, hogy kevésbbé legyen érezhető. Komolyan mondom, videóra kellene venni, néha olyan vicces testartást tudok felvenni :D Emellett enyhén folyik az orrom, de nem számottevően szerencsére.

A mai program ismét pihenés, hogy biztos ami tuti, szépen gyógyuljak meg :o) Ráadásul nagyon úgy szeretném, hogy holnap reggel legyek annyira jól, hogy el tudjak menni ultrahangra. Az ELSŐ ultrahangomra az ELSŐ terhességem során :o) Ami ugye a 6. héten van. Szóval nagy erőkkel gyógyulok és ehhez hozzátartozik a lélek gyógyítása is, így a youtube-on nézek filmeket. Egyen már túl vagyok: "Egy negyvenes nő és a flört" :D nagyon jó :o) már ha valaki szereti nézni a kockás hasú hawaii pasikat és örül az elvált nők boldogságának :D Szóval szerintem jó volt ;o) Most épp egy kis romantikus vígjátékot nézek: "Levélbe zárt szerelem". Azt hiszem ma ez vár rám, nagyon gáz nem? :D Ilyenkor legalább ki lehet használni az alkalmat, hogy pasi nélkül bármit meg lehet nézni. Páromat nehéz rávenni egy ilyen romantikus film maratonra :D

Vidám szép napot kívánok mindenkinek! :o) 

Házidoki, táppénz..

Sziasztok!

A mai napom nem alakult túl jól. Éjjel sem aludtam túl jól, mert tegnap délután már úgy fájt a torkom, hogy alig tudtam nyelni, meg beszélni. Szokásos időben csörgött ma reggel a telefonom, gondoltam mérek egy hőt, mert valahogy nem voltam jól. A hőmérőm pedig a megszokott 36.9 helyett 37.6-t mutatott. Ajjajjj... Elmentem zuhanyozni, egy frissítő meleg zuhany helyett lassan csökkenő hőmérsékletű vízzel, aminek érdekes módon a kezdeti fázás után teljesen megszoktam a hűvösebb vizet. Ennek köszönhetően visszament a hőm 37.3ra. Megnyugodtam. Ez már teljesen jó hő egy 6. hetében lévő kismamának, bár még mindig magasabb, mint a megszokott. Úgy döntöttem, hogy nem megyek be dolgozni, mert 1. a mellettem ülő srác épp érzi, hogy betegség lappang benne és hát 2. ott, ahol sokan ülünk egy légtérben, néhol köhögés, néhol hapci, néhol csendben fertőző lehelletek között nem akartam elérni a 38.0 hőt, meg ott amúgy sem tudtam volna mérni és odafigyelni a dolgokra

Szóval írtam sms-t a főnökömnek, hogy nem oda Buda, csak épp nem megyek be, mert nem merem megkockáztatni a kis magzatomat (vagy talán kettőt is). Reggel párom főzött nekem teát (és be kell vallanom, senki nem tud úgy ízesíteni teát, mint ő), majd elment dolgozni. Én egész nap fetrengtem, mert vagy fáztam, vagy melegem volt, de nem tudtam nyelni, étvágyam semmi, a tea meg mellettem kihült, így mehettem bögrénként melegíteni. De lenyomtam egy egész kancsóval délelőtt és csináltam mégegyet, mielőtt elindultam a házidokihoz. Mondanom sem kell, hogy milyen lanyha ízesítést sikerült csinálnom :D

Fél1kor sikerült elérnem a dokimat, az asszisztent mondta, hogy fél2re menjek be. Megnézik a torkomat, de 38.0ig ne vegyek be semmit. Szerencsére ott még nem tartottam. Felkeltem, elindultam, az út nagyon gáz volt,mert azt senki nem mondta nekem, hogy félig nyár van odakint. Így kicsit melegem is volt a napon, kicsit fáztam is, a buszon rosszul voltam, a villamos megállóban meg kénytelen voltam sétálgatni, mert éreztem, hogy egy perc egyhelyben állás és elájulok. Hiába, már a 6. héten vagyok :D A derekam is fájt... ááá, nem volt sok bajom :D Egész úton azon gondolkoztam, hogy felhívom páromat jöjjön értem, mert nem tudok majd hazajönni. 

A dokihoz időben megérkeztem. Az asszisztens nagyon aranyos volt, ahogy kijött a bentlévő páciens, kijött és behívott. Volt némi felhördülés mögöttem, de annyira nem zavart :D Kivételesen örültem, hogy nem kellett ott ülnöm a betegekkel.. A dokibá is jófej volt, mondta, hogy bármilyen házi praktikát alkalmazhatok (sósvizes gargarizálás, vitaminbomba, forrótea, sok-sok pihi...stb), de semmi olyat ne vegyek be, ami gyógyszer és le kell nyelni. Ha 38felé menne a hőm, akkor egy rubophent vegyek be. 

Hazafelé beugrottam gyógyszertárba, vettem Tantum Verde torokspray-t, mert arra az van írva, hogy terhesség alatt is alkalmazható. Jó lesz a zuzmó mellé :P

Mire hazaértem 37.8 volt a hőm. Itthon megint ment egy gyors hűtő fürdő, majd 2 bögre nagyon forró tea, egy spray a torokba és alvás. 2órával később 2 tizedet esett a hőm, de ami a lényeg, hogy egy kis evés, egy kis zuzmo, meg tea és estére lement a hőm 37.4re.

Most a hőm rendben, csak a torkom fáj még bazira, de bízok a tantum verdében meg a zuzmóban :) Abban reménykedek, hogy csütörtökre minden rendben lesz és tudok majd menni ultrahangra :) Hétfőtől meg remélem dolgozni is tudok :o)

Párom hazajött, hozott nekem gyümölcsöket, csinált vacsit, szóval egy szavam sem lehet :o)

Holnap jelentkezek állapotjelentéssel megint, remélem közben kint a bacik elmennek nyaralni máshová :o)))

Torokfájás...

Sziasztok!

Mint ahogy a cím is mutatja, fáj a torkom. Ezt meglehetősen sajnálom, mert én, aki "enyhén" hipohonder vagyok, már a tüszős torokgyulladást is beleképzeltem a torkomba :D A torokfájás egyébként vasárnap jött elő azzal, hogy a szemem alját éreztem valamint folydogált az orrom. Olyan nyomi voltam, de a hőm szerencsére nem ment fel csak 37.3ig napközben, ami inkább babás hőnek mondható, mint láznak vagy hőemelkedésnek. ;)

Este összekutyultam egy jó kis vitaminbombát, ami egy fej fokhagymából, 2 evőkanál mézből és egy fél citrom frissen facsart levéből állt. A fokhagymát igazából már pár napja áztatom a mézben, ami így is jó, mert kiázik. Ha frissen tettem volna bele, akkor meg is ehettem volna, de így pár napos áztatás után olyan "gumi" állagú, így annyira nem jött az inger, hogy megegyem :D Egyébként így is érezte párom rajtam a fokhagyma szagot, szóval tuti jó volt így is :) 

Ma reggel felkeltem és gyakorlatilag kiugrottam volna a bőrömből, mert minden tünetem elmúlt. Icipicit fájt a fejem, de az elhanyagolható, meg az lehet a terhességtől is :P Reggel bementem dolgozni. 1,5 órát ültem egy viszonylag hűvös tárgyalóban... délutánra már annyira fájt a torkom, hogy jelenleg nyelni alig tudok. Elmentünk hát gyógyszertárba, ahol venni akartam valami homeopátiásat, mire a csaj ránk sózott egy izlandi zuzmó szopogatós tablettát, de mást nem tudott ajánlani és még azt sem tudta megmondani, hogy terhesen milyen lázcsillapítót lehetne használni, ha úgy alakulna. Így nem vettünk csak zuzmócukit :P

Úgy döntöttem, hogyha voltam olyan h..ye, hogy ma nem mentem el dokihoz és nem hívtam fel (mert persze délelőttös volt, de délelőtt még semmi tünetem nem volt), akkor holnap ha törik, ha szakad, elmegyek, hiába lesz délután és még melóból is el kell kérnem magam. Mivel ma volt az évközi értékelésem (ami egyébként teljesen jól sikerült, minden happy :P ), elmeséltem a közvetlen felettesemnek, hogy már többesszámban is beszélhetne hozzám. Azt kell mondjam, hogy nem ismerek még egy olyan férfi főnököt, aki ennyire helyén kezelné a terhességet vagy annak tervezését. Azt mondta az az első, hogy jól legyek, szóval semmi gond, ha el kell mennem dokihoz. Nagyon családbarát ember, minden tiszteletem az övé, hogy ilyen korrekten áll a dologhoz. 

Már egy zuzmótabit elszopogattam, hááát, eddig semmit változás, viszont estére még van egy kis vitaminbombám :P azt azért lehúzom este :D meg persze forró tea is közrejátszik :o)

Remélem egyik kedves olvasóm sem beteg, így igyekszem hozzátok felgyógyulni :o)

Út a meddőségibe...

Sziasztok!

Mivel most egy laza hétvégém van (párom elutazott a hétvégén, csak holnap jön haza), így van időm leírni Nektek, hogy hogyan vitt az út minket a meddőségi intézetbe.

Hónapra pontosan 2 évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy ideje neki látnunk családot alapítani. Legjobb barátnőmnek (M.nek) mondtam, hogy én örök optimista úgy "tervezem", 1 menstruációnál nem lesz több és jön a bébi. 

2011 decemberében tört el először a mécses nálam, hogy még nem sikerült összehoznunk a babát, de erős meggyőződésem volt, hogy nyárra már beköltözik a mi kis utódunk a pocimba. Kicsit utána olvastam a neten, hogy mivel tudnánk hozzátenni a project sikerességéhez. Így pár hónapon keresztül mértem az ébredési hőmet. De nem sokáig, egy idő után már csak azt néztem vele, hogy mikorra várható kb a tüszőrepedés. A könnyebb ciklusmegismerés érdekében egy-két hónapig LH teszttel is erősítettem az ovuláció behatárolását, de az időzített szexel sem lett eredménye a porjectünknek. 

2012 szeptembere körül elmentem nőgyógyászhoz, hogy megtudjam minden rendben van-e. Kaptam Premens tablettát, aminek minimum 3 hónap után van hatása. Néztünk vérvétellel egy csomó hormont, aminél minden rendben volt, egy kicsit a pajzsmirigy hormonom volt a felső határérték alatt. Így az orvossal megbeszélbe, arra is kaptam gyógyszert, hogy az 1-1.5 érték felé haladjon a 3,2 körülről (TSH értéke). Én többször voltam magán vérvételen, hogy ellenőrizzem az értékét, kb 1,9ig ment le. 

2012 decemberében ismét csak arra gondoltam, hogy nyáron már tuti biztos, hogy bébi lesz a pocakomban, ez tartotta bennem a reményt. Időközben mind az LH teszt, mind reggeli hő mérése elmaradt, és mindent átadtunk a spontenaitásnak, és egyébként is tudtam, hogy kb mikor szokott lenni a ciklus közepe, így hagyatkoztunk erre. 

2013 január-februárjában úgy döntöttünk közösen párommal, hogy elindulunk az ő kivizsgálásában is. Egy kis baci miatt kellett gyógyszert szednie, de utána minden rendben volt, így egyenes út vitt a meddőségi centrumba. Márciusban kértem tőlük időpontot és május 8ra kaptunk.

2013. májusában már előre elvégeztetett vizsgálati eredményekkel mentünk, hogy fel tudjuk gyorsítani a folyamatot. (rákszűrés, clamydia, vérvétel, mell ultrahang..stb). Még a doki bácsi is megdícsért, mennyire alapos és ügyes vagyok, mert az ottani vizsgálatok már csak 1-2 van hátra. 

A vizsgálatok után 2013. június végére kaptunk időpontot a választott orvosunkhoz, akivel megbeszéltük a protokollt, ami a következő volt: A következő ciklustól 3 inszeminációt tűztünk ki célul. Ha egyik sem lenne sikeres, akkor utána átjárhatósági műtét vagy lombik lesz. Abban egyeztünk meg, hogy a követlező ciklus 3. v 4. napján vissza kell menni, ultrahang és elindítjuk a stimulálást. A következő ciklusom nyaraláskor kezdődött, így az augusztus 26-án kezdődő ciklusomban elkezdtük a stimulálást. (mint utóbb kiderült, terhességem első napját is ez a nap lett ;o) )

M. barátnőmnek nagyon sokat köszönhetek, mert azt a türelmet, elfogadást, nyugalmat amit velem szemben tanúsított, fel nem foghatom :o) Innen is üzenem, hogy nagyon remélem hamarosan én is végig izgulhatom a teherbeesés és terhesség minden érzését a Te oldaladról is M.! ;o)

A stimulált hónapomról holnap fogok nektek írni, mert már megy az x-factor és még nem is vacsoráztam ma :o)

Jó éjt, jó hétvégét mindenkinek :o)

A héten történt... :o)

Sziasztok!

Az elmúlt pár napban sűrű volt a napom, későn értem haza. Egyik este barátnőmmel sétálgattunk, a másikon pedig a kollégákkal ültünk be beszélgetni egy pub-ba. Nagyon jól éreztem magam mindkét esetben :o)

Barátnőmmel hetente találkozunk legalább egyszer és minden gondolatunkat kibeszéljük. A kollégákkal viszont most ültünk be először beszélgetni, mióta itt dolgozom (kb 7 hónapja). Nagyon jókat nevettünk és sok mindenről beszéltünk. Szerencsére senki nem kért számon, hogy miért nem sörözök velük együtt :o)

Hogy hogyan vagyok? Köszönöm jól :o) Még mindig nem érzek túl sok mindent. Ami észben tartja, hogy terhes vagyok, hogy nem jött meg :o) Nagyon ritkán szurkál egyet a pocim és időnként egy picit érzem a melleimet, de nem vészes. Az émelygést sem sorolnám még a tünetek közé, csupán úgy érzem minden evés után, mintha dugig ettem volna magamat, pedig nem :o) 

Ami jó hír, hogy a héten nem sikerült több ballépést ejtenem, így egész biztonságban voltam :D Képzeljétek, egyik fórumon megismert barátnőmnek nemsokára petesejt leszívása lesz Angliában, hogy utána lombikkal visszaültessék neki az utódokat. Innen is szurkolok nekik, hogy minél több petesejtet tudjanak megtermékenyíteni és így 3 hét múlva már pozitívat tesztelhessen ;o)

Egy másik barátnőmnek pedig annyira csudaszép a görbije (bár még csak peteérés után pár nappal van), hogy azt kell mondjam nagyon reményteli :o) Mindketten régóta szeretnének már gyerkőcöt, ezért nagyon szurkolok nekik, hogy ebben a ciklusban sikerüljön nekik.

Ma voltunk babarészlegen egy boltban, mert az egyik szomszédunk kisfiának most lesz az első éves szülinapja és vettünk neki ajéndékot. Párom nagyon aranyos volt, lelkesen válogatott és a végén ő választotta ki a megfelelőt. Kijelentette, hogy a mi gyerkőcünk biztos, hogy vicces ruhákba lesz felöltöztetve, hogy tudja majd értékelni a poénokat :D Bevallom nekem is tetszenek a kis vicces pólócskák, body-k, sapkák :o)

Sokat gondolkozom, hogy mikor mondjuk el a családnak a babaáldásunkat. Anyósomékhoz legtöbbször két hetente ellátogatunk, így azt hiszem nem fogjuk tudni sokáig titkolni. Persze jó lenne a 12 hetet megvárni, de azt hiszem lehetetlen. Ti mikor mondtátok el, vagy mondanátok el, ha kb kéthetente találkoznátok a családdal? Gyakorlatilag csak annyit tudnak, hogy próbálkozunk, csak nem sikerül. A meddőségit egyáltalán nem tudják. 

Jajj, ma mégis volt némi "tünetem" :o))) Ma reggel sétáltam be melóba és hirtelen elindult az orrom vére az utcán. Még szerencse, hogy volt nálam zsepi. Tudjátok, mint a Barátok köztben Kingának, mikor terhes volt ;o)

Jó hétvégét mindnekinek! :o)

Banánhéj effektus :o)

Sziasztok!

Ma volt első munkanapom a "hivatalos" terhességkinyílvánításom óta. Hihetetlen, mennyire boldogan megyek dolgozni :o) A mai nap tanúlságait hoztam el hozzátok mára:

1. Holnaptól sportcipőben járok melóba és majd ott átöltözök csinibe, mert ma sikerült majdnem elesem a boltban. Egy földre ejtett zöldség v. gyümölcsdarabra léptem rá, ami észrevétlenül ficánkolt a padló kövén. Amikor léptem egyet, úgy néztem ki, mint a rajzokon a banánra lépő ember.. :D most egy kicsit fáj a pocim lent jobb oldalon, valószínűleg meghúzhattam ott magam, de kizárólag az izmaimnak köszönhetem, hogy nem dobtam egy hátast... szóval a "Vigyázz magadra" kérés mostanság nem igazán teljesül, pedig én tényleg igyekszem :o)

2. Mindig is tudtam, hogy némiképp hipohonder vagyok, de ez mintha kezdene felerősödni, mióta tudom, hogy babát várunk. Ezen igyekszem változtatni és az egyik beavatott barátnőmet kértem is, hogy szóljon rám, ha túlzásba esnék :D Ez a torokfájás is kicsit érzékenyebben érintett, mint amennyire valószínűleg kellene. Ide tartozik pl az is, hogy elgondolkoztam azon, hogy elmenjek-e táppénzre. Ennek indoka az lenne, hogy mindenki beteg, köhög, megfázott.. stb bent munkahelyen és nem szeretném elkapni. Szerintetek érdemes lenne inkább itthon maradni vagy csak én reagálom túl? :o) Ami visszatart, az a fizetésben való különbség, sajnos ugye kevesebbet kapunk táppénz alatt..

Ma nem is írok többet, mert a szemszárazságom arra enged következtetni, hogy lassan aludnom kellene :o) Még egy kis szösszenet:

Ma reggel megcsináltam a drágábbik tesztet párom kérésére. Nem is néztem olyan nagyon az eredményt, csak annyit olvastam el, hogy ha a kontrollcsík megjelenik és a mellette lévő ablakban egy + jel jelenik meg, akkor terhes vagyok. Ami szépen meg is jelent. Ha a + jel vízszintes része jelenik csak meg, az jelenti a nem terhességet, ha a függőleges csík is megjelenik, akkor terhes vagy. Na nekem a függőleges csíkom erősebb lett, mint a vízszintes, csaknem a kontroll csíkkal egyenrangú. Párom bejön hozzám a szobába reggel és ezt állapította meg a fürdőben hagyott teszt kapcsán: "Cica, Te nagyon terhes vagy :o)" 

Hivatalos terhesség :o)

Sziasztok!

Ma voltunk a BMC-ben az inszem utáni kontrollon. A zárójelentést még jó, hogy megnéztem tegnap este, mert rajta volt, hogy vinni kell az első vizeletből. Tegnap előkészítettem az ehhez használandó befőttes üveget (vagyis pontosabban egy tortilla szószos üveget :D ) és lefeküdtem aludni. Reggel felkeltem, a hőm visszaugrotta a tegnapi 1 tizedet, szóval minden rendben volt :) Elhatároztam tegnap, hogy nem tesztelek ma reggel, a doki meg a vérvétel (továbbiakban vv) úgyis tutira megmondja, hogy mi a helyzet és nem akarok olyan csapdába kerülni, mint tegnap reggel. Hááát az akaraterőm kicsit gyengusz, azt kell mondjam, mert csak belelógattam én a tesztet a szószos üvegbe :D. Viszont pánikra semmi ok nem volt, még a lógatás idején megjelent a második csíkocska, és olyan erős lett, mint még soha.. mondjuk a tesztcsík erősségét még nem érte el, de legalább erősebb volt, mint a tegnapi pozi (na meg mint a nega is :D ).

Boldogan megcsináltam páromnak a kv-t, vigyorogva felkeltettem és azt hiszem még mindig látszik rajtam a boldogság nyoma. Szerintem odaragadt az arcomra :D

Na jöjjön a BMC-s történet:

Reggel 9re értünk be. Egész hosszú volt a sor és így meleg is volt bent. Párom nem bírja nagyon a meleget, így ő kiment a levegőre. Voltak előttem kb 6-an, ahogy néztem majdnem mindenki inszem vagy lombik utáni kontrollra jött. Előttem megkérdezték a lányokat, hogy pisit hoztak-e, tesztet csináltak-e (általában csináltak egyet, vagy nem mertek), mi lett az eredménye? Utána megkapták a vv-es papírt. Én sorra kerültem:

- Pisit hozott?

- Igen.

- Tesztelt otthon?

- Igen.

- Mikor?

- Hát ma, tegnap, tegnapelőtt, meg előtte... 

- :o) És mi az eredmény?

- Erősödő pozitív. :P

- Tudja mit? :o) Akkor először menjen a doktor úrhoz! Jujjj de jó, szorítok! :o)

Nagyon aranyos volt a recepciós csaj, azt kell mondjam. Láttam előttem könnyező szempárokat, akiknek nem sikerült és láttam mosolygósokat, akik nem teszteltek otthon, így nem tudják az eredményt, de a mensijük az nem jött még meg (konkrétan beszéltem egy párral is, bár én nem bírtam volna ki tesztelés nálkül :o).

Felmentem az emeletre a doktor úrhoz :o) Szóltam páromnak, hogy jöjjön fel, talán le tudunk ülni (sikerült :P ). Kb fél órát kellett várnunk, mire beindult a gépezet. Én jó kislány módjára elmentem gyors pisilni, hogy az ultrahanghoz felkészüljek. Kb. a 6. lány voltam, de előttem még bement egy kékmintás felsős nővérke, majd behívtak. Mivel ultrahangra számítottam, párom kint maradt. Még le sem ültem, mikor a doki megkérdezte:

- Olvasom a kórlapján, hogy három tesztet is csinált? :o)

- Hát...négyet.. (jól elpirultam :D, de mind a hárman felnevettek: a doki, az asszisztense, meg a kékmintás felsős nővérke is )

- Többet már nem kell csinálnia :o) Gratulálok a terhességhez és gratulálok Marikának is, hogy sikeres volt az asszisztálása az inszemináción. (nem épp Marikának hítvák a kékmintás nővérkét, csak nem értettem a nevét :o). 

Teljesen meglepődtem, hogy ezért behívták a hölgyet, és olyan jó volt nézni, hogy mindenki gratulál és mosolyog és velem együtt boldog :o). Gondolom a sikerélményeket a doki azokkal is megosztja, akik közreműködtek az inszemnél, hogy lássák a pozitív eredményét is. Nekem ez nagyon szimpatikus volt :o)

Aztán a doki még írt fel receptet (utrogestan kúpot) és jövőhét csütörtökön vár vissza a 6.heti ultrahangra. Utána járhatok már a saját különbejáratott dokimhoz :o). Emellett viszont (köszönhetően a 4 pozitív és egyre erősödő tesztemnek), nem volt már se vv, sem ultrahang. Pedig nagyon rákészültem. Már alig várom, hogy jövőhét csütörtök legyen :P. 

Páromnak elmeséltem a bent történteket, jót nevetett rajtam :D Ő akkor nyugodtabb lett volna, ha elmesélem a vasárnapi negatív tesztet, de mondtam neki, hogy az tuti csak egy rossz teszt volt, mert különben a 4 órával későbbi teszt nem lett volna pozitív és azóta is az  ;o). Így aggodalomra semmi ok! ;o)

Szóval hivatalosan a doki is gratulált, így kimondható, hogy terhes vagyok és hivatalossá vált a hópihém :o) Megjegyezném, hogy ugyanakkor a teljes nyugalom nem érkezett még meg, nagyon várom a jövőheti ultrahangot ;o)

A bkv-n elég sokan köhögtek, meg hapciztak. Mondtam is páromnak, hogy remélem nem kapjuk el, most nem jönne jól egy baci. Erre most fájdogál a torkom. De elmentünk vettünk leveszöldséget, ma főzök jó kis forró zöldséglevest és merényletet indítok párom ellen, fokhagymás pirítóst is fogok enni :o) /nem kedveli annyira a fokhagyma szagot, főleg ha belőlem jön :D/

Megyek szundítok egy órácskát, mert bár nagyon jót aludtam éjjel, most is elnyom az álom, utána pedig főzőcskézek egyet :o)

Pánik roham...

ma reggel sokkot kaptam... nem tudom elmondani nektek, hogy mennyire...soha, senkinek nem kívánom azt, amin átestem... 

Ugye 2 napja teszteltem 14dpo-n először pozitívat. Mivel nem maradt itthon csak 1 tesztem, így tegnap nem teszteltem, de ma reggel szerettem volna, hogy lássam erősödik a csíkom. A hőm ma reggel 1 tizedet esett, de az nem számít, mert egy tizedet szokott ingadozni, így akkor még nem is volt semmi gond. Kiballagtam a fürdőbe, megcsináltam a tesztet, majd vártam. A tesztre az volt írva, hogy 5perc után leolvasható, 30 perc után már ne nézzük, mert téves eredményt is hozhat. Az én tesztem negatív volt!!!!!!!! De annyira, hogy a kontroll csík mellett semmi, de semmi nem jelent meg. Nem volt itthon több tesztem! Jött a pánik....

A tesztet 6:30kor csináltam. Párom felébredt arra, hogy a telómon netezek, és látta, hogy nincs minden rendben. Elmeséltem neki, hogy mi történt és szeretnék 10órára bemenni tesztet venni a környékünkön lévő plázába. Nagyon kedves volt, mert próbált vígasztalni és rajta is látszódott, hogy megdöbbent... Egy órával később is ránéztem a tesztre, akkor is nega volt, de annyira, mintha mensi után teszteltem volna...nagyon... teljesen...!!! A nega tesztet követően kikészültem belül, bár igyekeztem nem mutatni, csak csendben könnyeztem párom mellett az ágyban. 

Eljött a 10óra, elmentünk a plázába és vettem összesen 4 tesztet. Egyik bnőm tanácsára egy legalább 4 óráig tartott pisiből próbáltam tesztet csinálni, bár ma programunk volt, így nem tudtam annyit várni. kb 3,5 óra múlva elmentem tesztelni és lám, pozitív lett!!! erősebb, mint a két nappal ezelőtti... ááááááá....

A pozitív teszt után legszívesebben szétvertem volna a gyártót, de megkönnyebbültem :o) Amíg a déli teszt eredménye meg nem lett, nagyon sok minden átfutott az agyamon, de nem tudtam volna elképzelni, hogy tényleg igaz. Végülis a hőm fent volt, nem barnáztam, csak az a roh@dt teszt vágott át.

Azt el kell mesélnem, hogy egyébként  a nega teszt 2,5 órával később határozott pozit mutatott, de akkor már ki hisz neki??? Utána néztem a tesztnek és a neten olvastam, hogy bizonyos típusait be is vonták, mert hamisították és nem adott valós eredményt. Igaz az enyémre nem voltak igazak a jellemzők, amiket leírtak az oldalon (Egészségügyi Engedélyezési Hivatal oldalán). 

Mivel a ma déli teszt nem első pisiből volt, és így is erősebb lett, mint a 2 nappal előtti, így teljesen megnyugodtam, de azért a teljes nyugalom csak holnap fog eljönni, ha a doki is azt mondja vv-ből és uhu-ról, hogy bébi(k) (vagyis kezdemények) ;o) Bár tulajdonképpen inkább majd csak akkor, ha a 12. héten túl vagyok. Vagy inkább ha már megszület(tek)ett :D nem is tudom :o) Mindenesetre a holnap az izgalmas lesz :o)

Ma azt terveztem, hogy leírom nektek a BMC-s élményeket, de inkább átteszem holnapra a mai pánikroham után :o)

Egyúttal köszönöm a két csajnak a lélekben tartást, a jó tanácsokat és az aggódást ;o)

Mosoly bejegyzés :o)

Jó reggelt :o)

Ma van életünk azon második napja, amikor tudatában vagyunk annak, hogy hamarosan szülők leszünk :o) El kell ismernem, hogy gyermektelenként az embernek olyan határozott véleménye van mások nevelési szokásairól, hogy azt hiszi senki nem csinálná jobban, mint ő. Na mi pontosan ilyenek voltunk párommal. Ha megláttunk egy földön hisztiző gyereket, mi mondtuk, hogy biztos ott hagynánk :D Ha valaki türelmetlenül beszélt a gyerekével a buszon, mi mondtuk, hogy soha nem beszélnénk így a gyerekünkkel.... Hát ez a sok határozott elképzelés az elmúlt két napban kicsit bizonytalanná vált :D Vajon jól fogjuk csinálni? Lesz türelmünk a gyerek(ek)hez? (mert ugye kitudja, lehet ikreink lesznek, de ezt majd hétfőn megtudjuk a dokibácsinál :P) 

Hihetelten mennyi kérdés cikázik bennem az anyasággal kapcsolatban, pedig már vagy ezerszer átgondoltam, hogy milyen lesz és mit hogyan fogok/fogunk csinálni. Ami biztos, ember tervez, Isten végez, szóval majd 10 év múlva kiderül, mit is sikerült összehoznunk a nagy tervekből.. :o)

Az ikrek vs. nem ikrek kérdéskörről tudnotok kell valamit. Én kb 18 éves korom óta azt mondogatom, hogy ikreket szeretnék. Ennek egész egyszerű indoka volt, egy szüléssel 2 gyereket is letudok :D Ahogy múltak az évek, ez a gondolat egyre erősödött bennem, hiszen már 30-on felül vagyok, kereken 3 évvel 13 nap híján. Mivel minimum 2 gyereket szeretnénk, így az lenne a legpraktikusabb, ha két bébi növekedne most bennem. Ennek egyébként van esélye, ha más nem 50-50% (vagy ikrek, vagy nem), mivel nem természetes úton sikerült teherbe esnem, hanem inszeminációval. 

Annyit biztosan tudok, hogy az inszemináció előtt 2 nappal 2 méretes petémet látta a doki (15 és 19 mm-esek), így a tüszőrepesztő injekció biztos, hogy minimum 2 petét indított el a megtermékenyülés útján. Így akár ikrek is lehetnek.. :o) Páromnak említettem a lehetséges ikerterhességet, mire kétségbeesetten azt mondta, hogy csak ne 3-as ikrek legyenek :D Megnyugtatásként kifejtettem neki, hogy ha csak az egyik petében nem lesznek egypetéjű ikrek, akkor 3-as ikrek nem lesznek. Viszont ezen az alapon (bár ezt már nem mertem neki mondani, mert lefordult volna a székről), ha mindkét petében ikrek lennének, lehetne 4es iker is, de ennek esélye nagyon-nagyon csekély (szerencsére :o).

Páromban jelenleg az az aggódás motoszkál, hogy lesz-e elég türelme majd a gyerek(ek)hez.. Az elmúlt két évben az aggódás, kétségbeesés, a szomorkodás apró jelét sem mutatta a sikertelen próbálkozások miatt, így annyira aranyos, hogy most kimondta min aggódik :o) Na jó, az utóbbi 5-6 ciklusban már érezhető volt rajta, mikor megjött a mensim, hogy lehangolja. Számomra annyira érdekes, hogy mennyire tudják palástolni az ezzel kapcsolatos érzelmeiket.

Zárásképpen elnézéseteket kérem, hogy ennyi smiley-t tettem a mondatok közé, de én alapból is ennyire mosolygós ember vagyok, tegnap reggeltől meg aztán végképp nem lehet lemosni az arcomról :o)

Jó hétvégét mindenkinek!

Pozitív tesztünk története

Az egész úgy kezdődött, hogy majdnem pontosan 2 évvel ezelőtt eldöntöttük, babát szeretnénk párommal. Hogy hogyan jutottunk el a mai pozitív terhességi tesztig, azt egy külön bejegyzésben fogom leírni Nektek. 

Ebben a ciklusban első inszeminációmban volt részem egy budapesti meddőségi centrumban (BMC), aminek eredményét nagyon nehezen tudtam kivárni. Tegnap megígértem egy kedves fb-os csoportban, hogy ha a hőgörbém ma reggel is magasan lesz, akkor tesztelek. Lám 36.9 volt az ébredési hőm (már 4 napja), ami nekem magasnak mondható, így a teszt elegnedhetetlennek bizonyult :)

Azt hiszem cseppet sem bántam meg :) Az első gondolatom, amit szeretnék megosztani Veletek, hogy mi az, amit az inszeminációs ciklusomban másképp csináltam, mint az elmúlt 2 év ciklusaimban:

1. minden nap ettem fehérjét (joghurt, vagy túrós kaja (túrórudi, túróspite..stb);
2. szedtem E, D, B komplex, és folsavat reggelente;
3. az ovut követő 2 napban (nekem beültetés) sokat feküdtem és nem nagyon csináltam semmit pihenés miatt;
4. ugyanezt csináltam a beágyazódás időszakában is 7-10dpo);
5. minden nap ittam 6 dpo-tól magnézium pezsgőtabit, mert az lazítja a méhfalat és könnyebb a beágyazódás;
6. Akármennyire is neház volt, napi 1,5l folyadékot minimum megittam (korábban nagyon keveset ittam), és nem ittam kv-t (sem koffeines, sem koffein mentest);
7. Szednem kellett ciklus első napjától bromocriptint napi fél tablettát és inszemtől napi 3x1 utrogestan kúpot;

És amire nem vagyok büszke: nagyon szétizgultam magam az elmúlt 2 hétben :D Ezt egy nagyon kedves barátnőm élhette át és végtelen türelemmel, na meg pozitív hozzáállással viselte, amit ezúton is köszönök neki :) Így utólag, háááát én nehezen bírtam volna ki magamat :D

Már késő van, így megyek aludni. A hétvége ismét pihenéssel fog telni és hétfőn megyünk vissza a BMC-be vérvételre és reményeim szerint ultrahangra is :)

Jóéjt mindenkinek! ;)